Futólépés gésa papucsban, avagy lábadozás 2.0
3:19
Itt is vagyok újra, már nem egy lábon és két bottal ágyhoz kötve, hanem másfél lábon, egy mankóval. Előző héten a műtétem előtt jelentkeztem, és mondhatni picit elbizakodott gondolat volt tőlem, hogy az operáció utáni egy hétben majd mennyi mindent meg fogok csinálni. Gondoltam, ha már fekve kell töltenem egy hetet, akkor megnézem az összes Star Wars részt, csak hogy felépülésem után megnézhessem az új részt is, és képben is legyek, hogy ki kicsoda, ne csak üljek ott, mint Gizi a moziban, azt sem tudva, hogy mi a fenét nézek. Aztán ha már ennyi időm van, akkor belefér a Gyűrűk ura trilógia is - a harmadik résznek vagy négyszer futottam neki, de nem bírtam végignézni - na meg akkor már a Hobbitokat is. Végül egy kis levezetésnek a három Terminator részt is meglestem volna - ebből valamilyen oknál fogva mindig csak a másodikat néztem meg, de azt sem elejétől végéig - szóval lett volna mit bepótolnom. Emellett rengeteget akartam olvasni, és a történettel haladni. Hmm... szép elképzelés, de persze semmi nem valósult meg belőle.
Egynapos sebészet lévén nem kellett befeküdnöm. Gondoltam, hogy kicsit kellemetlen lesz a beavatkozás, de arra nem számítottam, hogy ennyire iszonyatosan fog fájni utána. Első két nap aludni sem tudtam, rettenetes kínokat éltem át, nem kívánom senkinek. Elég nagy a fájdalomtűrő küszöböm, de ezt egyszerűen képtelenség volt elviselni, még gyógyszerekkel sem... de túléltem. A fekvőgipsz is eléggé kényelmetlen volt, ezért nem is tudtam az írásra összpontosítani. A következő két napon elég sokat aludtam, mivel már a műtét előtt sem aludtam jól napok óta, így teljesen ki voltam merülve.
Ezzel el is repült négy nap. Utána már persze foglalkozhattam volna a fentebb említett dolgokkal, de valahogy nem tudtam rávenni magam. Inkább csak kapcsolgattam a TV-csatornák között, és szépen átmostam az agyam a sok baromsággal, ami a képernyőből sugárzott felém - talán nem a Comedy Centralt kellett volna néznem? Amikor pedig nem a televíziót bámultam, akkor meg játszottam a gépen. Muszáj volt elvonni a figyelmemet, hogy ne érezzem a fájdalmat. Viszont egy fontos dolgot mégiscsak megcsináltam, amit egyébként nem terveztem be: hamarosan egy kis változtatást fogok elvégezni a blog kinézetén, és ezen dolgoztam. :) Tegnap végre valahára levették a fekvőgipszet, és egy nagyon csini kis rózsaszín járógipszet kaptam - választhattam kék és az előbb említett között, de ha már lúd, legyen kövér és feltűnő :D Nem mellesleg járt hozzá egy gumis szandál is, ami szerintem úgy néz ki, mint a gésák papucsa - a geta. :) Már csak egy hosszú mintás köntös kell hozzá, meg feltűzni a hajamat két evőpálcikával, és kész is a farsangi jelmezem.
Még maradt négy teljes napom, amit kiélvezhetek és azt tehetek, amit csak szeretnék, mivel következő hét hétfőtől vissza kell állnom a "normális" hétköznapokra, és dolgoznom. Szerencsémre megoldható az otthoni munkavégzés, ezért nem kell napi egy-egy órát ingáznom a munkahelyem és a lakásom között - ami valószínűleg nem is lenne a legjobb ötlet, ahogy ismerem a Budapesten közlekedő tömeg utazási szokásait. Nem akarom magam kitenni annak, hogy műtött lábbal állnom kelljen vagy lökdösődjenek. Nem mellesleg egy bokaműtét után nagyon vigyázni kell a terheléssel, nehogy újabb sérülés érje, mert az már komoly következményeket is vonhat maga után.
Többször volt már rögzítve a bokám az elmúlt két év alatt, és nagyon ritkán fordult elő, hogy bárki is átadta volna a helyét. Volt olyan, hogy ült az illető és egészen feltűnően bámulta a sérült lábam, de eszébe nem jutott volna felállni... Annyira borzasztó, hogy ilyen szinten érzéketlen és közönyös az emberek többsége, hogy egyáltalán nincsenek tekintettel a környezetükre. Eredetileg vidéki vagyok, és amikor felköltöztem Pestre, ezt nagyon nehéz volt megszoknom, és igazából még mindig nem tudtam elfogadni... De igazából nem lehet ezen csodálkozni, mivel a televízió teljesen átmossa és átprogramozza ezeknek az embereknek az agyát. Pontosan ezért nem is nézek TV-t már lassan több mint tíz éve. Nagyon ritka, ha bekapcsolom - a lábadozásom alatti időszak kivételes alkalom volt, és legalább egy fél évre eleget is láttam! :)
Még két dolgot szeretnék mindenképp megtenni ez alatt a pár nap alatt, amivel remélhetőleg sikerül egy komoly egész éves tervet kialakítanom. Ahogy azt már korábban is írtam, sokkal nagyobb figyelmet fogok szentelni az egészségemnek - mint táplálkozás, vitaminok, mozgás és pihenés - ezért egy kidolgozott terv alapján fogom megszervezni a napjaimat, hogy mindenre legyen elég időm. Emellett pedig kedves Szatti - a Pennát a kézbe kiváló szerkesztőjének - csodás Inspirációs naplójának, valamint Farkas Lívia - az Urban-eve szerkesztőjének - 2016-os inspirációs naplójának segítségével tudatosan felépítem ezt az új évet. :) Legnagyobb gyengeségemnek azt mondanám, hogy nem vagyok igazán következetes. Sok mindenbe belekezdek, de egy idő után már nem végzem rendszeresen, csak úgy hébe-hóba visszatérek hozzájuk, amikor eszembe jut. Ezt a rossz szokásomat szeretném megváltoztatni, és biztos vagyok abban, hogy kellő elszántsággal, és a két napló segítségével sikerülni is fog. :) 
0 megjegyzés